Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Bányász emlékmű Szűcsi

Az I. világháború éveiben Rózsa és Szűcsi határában 120 darab mélyfurást mélyítettek le. Az egyik furás 106 méter mélységű volt és 13 méter szénréteget harántolt.

A korábbi kutatások alapján a kormány már 1940-ben foglalkozott a Lőrinci Erőmű építéséről.

1948-ban a szűcsi völgyben 240000 km2 területet kutattak meg ahol 6-8 méter átlagvastagságú széntelepet harántoltak.

A szénigények fokozódása és az eredményes kutatások nyomán már 1951-ben elkezdődtek a szűcsi bányászat előkészítő munkái. 1954-ben sor került a Szűcsi XI. sz. aknának, 1955-ben a Szűcsi X. aknának a megnyitására. E bányák már az első évben 154 kt szénnel járultak hozzá a Lőrinci Erőmű tüzelőanyag ellátáshoz. 1958-ra elérték a 390 kt termelést.

A frontfejtések egyik legkritikusabb munkafolyamata az omlasztás volt. Ezt a folyamatot gyorsította és biztonságossá tette a Szűcsiben kialakított Koósz féle rabló vitla.

A vágathajtás gyorsítására alkalmazott „F” gépekkel átlag 200-300 méter hazai vágathajtás volt, Szűcsiben a X. aknában 607 méteres rekordot értek el.

A szép széntermelési eredményeket olykor súlyos természeti csapások érték. 1955. szeptember 27-én a Szűcsi X. aknában vízbetörés volt, 1959. november 26-án a mátraaljai lignitbányászat legtöbb áldozatával járó bányaszerencsétlenség történt, a X. aknába tűz keletkezett és akkor 21 bányász hősi halált szenvedett.

A Szűcsi XI. aknát 1959-ben, a Szűcsi X. sz. aknát 1962-ben állították le.