A Zagyva a Tisza jobb parti mellékfolyója, a Mátra és a Cserhát legjelentősebb vízgyűjtője.

A folyó mentén Nógrád megyében mintegy 35700, Heves megyében mintegy 37200, Jász-Nagykun-Szolnok megyei szakaszán mintegy 135100, összesen 208 000 ember él.

Lefolyása

Az Északi-középhegység részét képező Karancs hegységben ered, Salgótarjántól keleti irányban, Zagyvaróna határában a Medves-hegy déli lejtőjén, a tengerszint felett mintegy 600 méter magasságban.

Cserhát és a Mátra hegységek között hosszan elnyúlóan, széles völgyben halad, közelítően déli irányban, megkerüli a Mátra tömbjét, érintiPásztótLőrincit és Hatvan városán átfolyva eléri az Alföldön a Jászságot. Az Alföldön folyási sebessége lassul. Délkeleti irányba fordul, áthaladvaJászberényen és végül Szolnoknál torkollik a Tisza folyóba.

Vízrajzi adatai

A hossza a forrásától a torkolatáig: 179 km. Vízgyűjtő területe: 5677 km². Kisvízi hozama: 0,95 m³/sec, középvize: 9,5 m³/sec, nagyvize: 254 m³/sec (Zagyvarékasnál).

Mellékvizei

Tarján-patakKis-ZagyvaSzuha-patak, a Bér-patak, a Galga és a Kövecses-patak. A Mátra irányából a Tarna, a Gyöngyös-patak. A Gödöllői-dombság területéről: a Tápió. Szabályozása során Besenyszögnél egy patkó-kanyar lefűzése során keletkezett az 5 km hosszú Holt-Zagyva.

Környezetvédelem

A Zagyva útja során több természetvédelmi terület mellett is elhalad, melyek a következők: Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet (6619 hektár), Mátrai Tájvédelmi Körzet (11841 hektár), Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet (7425 hektár[1]), Hajta-mocsár (Jászberény) (353 hektár kiterjedésű), Jászberény- Jászfelsőszentgyörgy, Zagyva menti Természetvédelmi Területek (462,6 hektár), Jásztelek, Pusztamizsei Természetvédelmi Terület (70,4 hektár), Jászalsószentgyörgy, Vadaspark Természetvédelmi Terület (8,5 hektár), Pap-erdő (Jászdózsa) (4,1 hektár), Tarna-holtág (Jászjákóhalma) (35 hektár). További területek is védelem alá kerülhetnek a jövőben: Borsóhalmi-legelő (615,3 hektár), Pusztamonostori fás legelő (150,7 hektár), Gyepterület, Alattyán (290 hektár). [2]

2013-ban kapott természetvédelmi státuszt a folyó forrásvidékén elterülő maconkai rét. A területen védett rovarfajok, köztük a nagy tűzlepke, az ibolyás tűzlepke és a farkasalmalepke, valamint kétéltűek élnek (a vöröshasú unka és a dunai tarajos gőte), melyek helyi populációja európai jelentőséggel bír élőhely tekintetében. A madárvilág igen változatos ezen a vidéken. Védett növényfajai a hússzínű ujjaskosbor, a bánsági sás és a mocsári csorbóka[3]

Horgászat

Felső folyásánál tiszta vizű. Alsó folyásában több helyen kiszélesedik, halban gazdag, kedvelt horgászhely. Jellemző halfajai: csukapontydomolykójászkeszegdévérkeszegharcsa,törpeharcsabusabalinfogassüllő és a compó.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Zagyva