Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Csapó Sügér

Perca fluviatilis
Description: sügér

Leírás
Előfordulása különböző testformákkal és színekkel az élőhely és életviszonyok szerint a gyors folyású patakok kivételével szinte mindenütt elöfordul. A színe évszakok szerint is változik. Az alapszín zöldessárgától majdnem a feketéig terjed 5-9 sötétebb függőleges csíkkal az oldalán amik kitűnően elrejtik a nádasban és a vízinövények között. A hasúszók jellegzetes tüskét alkotnak. Az első hátúszó hátsó részén egy nagy kékesfekete folt különbözteti meg a rokonaitól pl. a süllőtől. Eredetileg édesvízi hal de megtalálható a tenger öblökben is a félsós vizekben. A fiatalok kisebb csapatokba verődnek az idősebbek magányosan élnek mivel a raj az idők folyamán természetes úton egyre inkább megfogyatkozik.

Testhossz és tömeg
A kifejlett példányok mérete hazánkban 0,30-0,50 kg, hossza 20-25 cm, a nagy példányok 1-1,5 kg (50 cm) érik el.

Szaporodás
Ívás ideje április – június között. A hím példányok 2-4 a nőstények 3-6 éves korukban lesznek ivarérettek de táplálékszegény vizekben 1-2 évvel kitolódhat ez az időpont. Élethossza 13 év.

A hatvanas és 1970-es években egy fekélyes betegség tizedelte meg a sügérállományt Nagy-Britanniában. A vizsgált élőhelyeken az egyedek mintegy 99%-a elpusztult. Csak a legerősebb fiatal példányok maradtak meg. Bár a vész már évtizedekkel ezelőtt elmúlt, következményei mind a mai napig érezhetőek. A felnőtt sügérek hirtelen pusztulása megzavarta a faj természetes kiválogatódását. A vészt túl sok fiatal példány élte túl, amelyekből elsatnyult, törpe növésű állomány alakult ki.

Horgászati szabályozás (általános, tavunkra a Szücsi Bányász Horgász Egyesület Horgász rendje vonatkozik!)
Horgászati tilalom alá nem esik.

Táplálkozás
Plankton, rovarlárvák, kishalak, ikra, légylárvák, rákok. Falánk ikrarabló és ivadékpusztító ezért a tógazdaságokban irtják. Saját fajuk kisebb példányait is felfalják. Táplálkozási módjuk megköveteli a jó látási viszonyokat is, ezért a tiszta, átlátszó vizekben érzik a legjobban magukat.

Sügér horgászat
Magyarországon kevésbé, nyugatabbra népszerű sporthorgász hal. Általában hagyományos módon csontival, gilisztával, apró hallal horgászunk sügérre, de a kisebb körömvillantóra vagy twistesre is előszeretettel ugranak rá. A legnagyobb méretet bányatavakban, illetve mély tavakban, folyókban érheti el. A Kárpát-medencében megnőhet akár 2,5 kg-os súlyúra, és 50 cm hosszúra, de rekordlistára kerülnek már az 1 kg körüli példányok is. Magyarországon kimondottan sügérező hely nagyon kevés van, apróbb példányok szinte mindenhol előfordulnak, nagyobb egyedek már sokkal ritkábbak. Velük az öregebb tározókon (mint pl. a Pécsi-tó, Kaposvárnál a Deseda, morotvákban, holtágakban , valamennyi csatornában és kisebb síkvidéki patakban, folyóban (pl. Duna-Tisza csatorna, Duna-völgyi-főcsatorna, Sió, Rába, mély kavicsbánya-tavakban, nagyobb folyóinkon (a Duna, a Tisza, illetve a Dráva bármely csendesebb szakaszán), illetve tavainkon (a Balaton és a Velencei-tó nyugodtabb, vízinövényekben gazdag régióiban) találkozhatunk.

Sügér horgászmódszerek:
Fenekezés, úszózás, pergetés

Rekordok
A legnagyobb magyarországi sügér, amelyet Ámon Krisztián fogott ki 1988-ban, 1,87 kg-ot nyomott, hossza 37 cm volt. A legnagyobb 4,75 kg-os példányt Oroszországban fogták.

Magyar nevek
Csapó sügér, bules, barsling, dibbancs, dóber, dúbár, dúber, dúbér, fésüshal, kándró, körmöshal, parcs, persli, rappi hóhér, réti-durbincs, sígér, singér, súdér, süger, sügre

100 gram ehető sügérhús tartalmaz:
Víz: 79,3 gramm,
Protein: 18,1 gramm,
Zsíradék: 0,8 – 1, 3 gramm,
Energia: 56 kJ, 81-85 kcal,
Omega-3: 41 mg.

FORRÁS: sügér